A magyar festészet mesterei: Fényes Adolf

A magyar festészet mesterei: Fényes Adolf

Rövid leírás:

"Kevés magyar festői életművet tagolnak oly változatos stíluskorszakok, mint Fényes Adolf festészetét. Drámai hangú parasztzsánerek éppúgy köthetőek nevéhez, mint a napfénytől vibráló Babfejtők című festmény, a belső rendet csendéletté formáló Mákoskalács vagy később varázslatos meseképei. Kortársai egyaránt méltatták mint szociálisan elkötelezett realistát, a magyar impresszionizmus jelesét és a klasszikus festői rend mesterét. Meglepve konstatálták alakváltásait: a folyamatot, amint „látványfestőből" „lényegfestővé" érett, távolodva a jelen iszapos talajától, elidőzve a déli verőfényben, végül megnyugodva egy álombéli vidéken. Az éles stílusváltásait ért bírálatok egy érdemet azonban sosem vitattak el tőle: magas fokú festői felkészültségét. Kállai Ernő 1936-ban-Fényes Adolf romantikus képei című írásában -visszatekintve a festőművész fél évszázadon átívelő életművére épp annak belső egységét emelte ki: „Fényes Adolf stílusbeli fejlődésében a fázisok a hangulati és konstruktív következésnek olyan szükségszerű menete gyanánt érik egymást, mint szonátában a tételek. Minden egyes fázis elején világosan ott látszik a formai ízület, amely az előzőhöz kapcsolja, a végén pedig már ott derengenek, a következő lépés távlatai." Életútja a magyar történelem két jeles dátuma között bontakozott ki: a kiegyezés évében, 1867-ben: született, és a második világháború utolsó évében, 1945-ben hunyt el, 78 esztendős korában. A magyar és európai színtér viharos változásai mély nyomokat hagytak festészetén, amely a valóságtól való fokozatos eltávolodással, belső fantáziavilágának felépítésével válaszolt kora háborús kataklizmáira és egymást követő válságaira."