A járvány és az online oktatás hatásai gyermekeinkre

Április 19-étől újra mehetnek a gyermekek óvodába, és az alsó tagozatosok iskolába. A döntést most nem szeretném minősíteni, sok érvet lehet felsorakoztatni mellette és ellene is. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, a családját, a helyzetét, neki kell mérlegelnie, hogy menjen-e gyermeke közösségbe vagy sem.

Gyereknek gyerek a barátja- tartja a mondás. Így igaz, már az óvodás gyermeknek is hiányoznak a kortársai. Még akkor is, ha sokszor csak egymás mellet játszanak és nem egymással, összevesznek a játékokon, majd kis idő múlva „kibarátkoznak” és együtt játszanak. Most újra találkozhatnak a gyerekek az óvó nénikkel és a társaikkal.

A tartósabb barátságok általában iskolás korban alakulnak ki. Ekkor válik fontossá a kortárs csoport. A járványhelyzet ezt a közös együttlétet szüntette meg átmenetileg. Hétfőtől újra lehet találkozni az osztálytársakkal és a tanító nénikkel.

Kicsit olyan lesz, mint amikor nyári szünet után elkezdődik a tanév, de ez most mégis más.

Nyári szünetben nem kell tanulni. Nyáron minden diák sok-sok élménnyel lesz gazdagabb. Találkozhatnak az iskolatársaikkal, a barátaikkal, rokonokkal. Néha unatkoznak. Várják az iskolakezdést, mert hiányoznak az osztálytársaik, a közös élmények, a tanulás, igaz ez nem mindenkinek.

Most más a helyzet.

- Az online oktatással a tanulás nem szűnt meg, csak átalakult. Eddig arra ösztönöztük a gyerekeket, hogy ne töltsenek sok időt az online térben, most pedig oda ültettük őket a számítógépek és egyéb okos eszközök elé. Közösségi életet is csak így tudtak, tudnak élni. Nehéz lesz őket leszokatni a „kütyük” ilyen mértékű használatáról.

- Az osztály és iskolai közösségeket újra kell építeni. Megint hozzá kell szokni a diákoknak az iskolai szabályokhoz, a tantermi oktatáshoz. Az első néhány nap ezzel fog eltelni.

- Közösségbe kerüléskor, szeptemberben mindig felüti a fejét valamilyen náthával, köhögéssel, lázzal járó betegség. Ez most is várható.

- A gyerekek különböző módon élik meg a járvány hatásait. Ez függ attól is, hogyan érintette, érinti a családot ez a betegség. Mennyire jelent ez lelki terhet a gyermeknek és a családnak.

Milyen veszteségek érték a családot. Hogyan hatott a bezártság, az elszigeteltség a gyermekre és a családra. Szorong-e a gyermek valami miatt.

- Az is fontos, hogy milyen lelki, egészségi állapotban van az őt fogadó tanító néni.

- Otthon vissza kell állítani a régi napirendet, újra át kell alakítani a szokásokat és alkalmazkodni a változáshoz.

A felső tagozatosok, a középiskolások és a felsőoktatásban tanuló diákok továbbra is online oktatásban vesznek részt, a jelenlegi tervek szerint május 10-éig.

A legnehezebb helyzetben a felsőoktatásban részt vevő diákok vannak, hiszen többségük gyakorlatilag 2020 március 16-ától otthon tanul. Ők szigetelődtek el a legjobban.

A középiskolások, ha szeptemberben és októberben nem voltak karanténban, akkor egy kicsit jobban jártak, de az elmúlt egy év tanítási idejét főként online oktatással töltötték ők is.

Tapasztalataim alapján a legfőbb nehézségek:

- a diákoknak:

- a bezártság miatti korlátok, összezártság a szülőkkel

- hiányoznak a személyes kapcsolatok, együtt lógni a barátaikkal, közösen bulizni

- nincsenek edzések, külön órák (esetleg online)

- elmaradtak a szalagavatók, a ballagások, az osztálykirándulások, a táborok, amelyek rengeteg közös élményt jelentettek volna, amit jó lenne visszaidézni majd az osztálytalálkozókon. Ezek pótolhatatlan veszteségek.

- az online oktatásban nem lehet úgy teljesíteni, mint a jelenléti oktatásban. Tanár, diák egyaránt korlátozva van. Esetleg nincs megfelelő internet és okos eszköz sem.

- időnként a motiváltság elvesztése

- bizonytalanság, nem lehet látni a járvány végét, aggódás a jövő miatt

- a szülőknek:

- a gyermek, főként a serdülő, nem úgy fogadja el a segítséget a szülőtől, mint a tanártól

- a türelmetlenség, fáradtság

- motiválni a gyermeket

- otthoni munkavégzés, vagy a munkahely elvesztése, vagy az elvesztéstől való félelem

- saját egészségének, családtagjai egészségének féltése

- szeretteinek, ismerőseinek betegsége, esetleg elvesztése, vagy az ettől való félelem

Mit lehet tenni?

- Szabad elégedetlennek, szomorúnak, csalódottnak lenni a kialakult helyzet miatt. Ha emiatt dühöng vagy kiabál veled gyermeked, ne vedd személyes sértésnek. Próbálj együtt érezni vele, és megnyugtatni őt. Ha neked is kétségeid vannak, jobb őszintének lenned, mert úgy is megérzi.

- Nem jó, ha a napok végeláthatatlanul egybe folynak. Az otthon tanulásnál nincs elindulás az iskolába, és nincs hazaérkezés. Nem változik a tér, kevesebb az inger. Ezért fontos, hogy legyen egy ésszerű napirendetek, amit közösen állít össze a család, és a gyerekek is elfogadják. A keretek biztonságot is adnak.

- Kell egy önálló kuckó, ahová a fiatal elvonulhat. Erre akkor is legyen módja, ha nincs külön szobája. Mindenkinek kell biztosítani „énidőt”. A szülőknek is.

- Szükséges korlátozni az online tér használatát. De ez minden családtagra vonatkozzon. Ha megbeszélitek, hogy vacsora (étkezés) közben senki nem használja a telefonját, akkor te se nézd meg, hogy milyen üzenetet kaptál. Ez az idő legyen közös egymásra figyelés, beszélgetés.

- Fontosak a közös programok. Lehet főzni, filmet nézni, vagy kevésbé ismert, tömegmentes helyekre kirándulni. Vagy csak sétálni, biciklizni egy nagyot a falu, vagy város határában, közben fényképezni, távcsővel felfedezni az állatokat, madarakat. Mivel nincs más lehetősége, így időnként a serdülő gyermekedet is be tudod vonni ezekbe a programokba.

- Lehet új hobbyt kitalálni, akár közösen végezhetőt is. Ebben is segít az internet.

- Nincs tornaóra, egyelőre az edzőtermek is zárva vannak, de a mozgás nagyon fontos. Ha a lakásban ez nehezen megvalósítható, több városban vannak már szabadtéri sportpályák, edzésre alkalmas helyek. A mozgás serkenti az agysejtek működését, és segít megelőzni a bezártság miatti szorongás kialakulását is. Ezt is jó beiktatni a napirendbe.

- Önmagunkat, gyermekünket is folyamatosan motiválni kell. Kis célokat lehet kitűzni. Ha serdülő gyermeked már a harmadik beadandót nem küldi vissza, mert hülyeségnek tartja, akkor kérdezd meg tőle a következőket: - Miért tartja hülyeségnek?- Végig gondolta-e a következményeket?- Vállalja-e ezeket? – Megéri-e?- Bele gondolt-e a tanár helyzetébe? Te ne dönts helyette, ezt neki kell megtennie, és vállalnia a döntése következményeit. Ha valamit jól csinált feltétlenül dicsérd meg, de vigyázz az arányokra. A dicséret is motiváló hatású, még a serdülőknél is.

Ha május 10-én újra indul az oktatás a felső tagozatban és a középiskolákban, ez akkor is egy hiányos, veszteségekkel teli tanév lesz minden szempontból, és mindenkinek.

Pozitívum, hogy a járvány rávilágított az okos eszközök hasznosságára, többé-kevésbé mindannyian megtanultuk sokoldalúan használni őket.