Beszédfejlesztés újszülött kortól?

Amikor Kodály Zoltántól megkérdezték, hogy mikor érdemes elkezdeni a gyermek zenei nevelését, ő a következőt válaszolta: - Kilenc hónappal a gyermek születése előtt.

Hasonlóan van ez a beszéddel is. A magzat a 28. héttől már hallja a hangokat. Nemcsak édesanyja szívdobogását, de a hangját is, ha beszél hozzá.

Kutatások igazolták, hogy az újszülött megismeri édesanyja, édesapja hangját. Ha a várandósság alatt az anya kellemes, nyugtató zenét hallgatott, vagy a pocakját simogatva mesélt a gyermekének, akkor ezek a zenék és mesék csecsemőkorban megnyugtatják a síró, nyugtalan gyermeket. Persze, ha beteg, ha fáj valamije, akkor ez nehezebben működik.

Tehát már a magzattal is érdemes beszélgetni, kommunikálni.

Az utolsó trimeszterben nekünk is volt egy közös játékunk a fiammal. Amikor beszéltem hozzá, vagy meséltem neki, kidugta a hasfalamon a könyökét vagy a sarkát. Én megsimogattam a hasamat, ő pedig visszahúzta a kezét vagy a lábát. Kicsit később megismételte.

Születés után is érdemes dúdolnod, énekelned, mondókáznod az ölben ringatott gyermekednek. A testi közelség az anya ismerős szívdobogása, az ismétlődő énekek, mondókák biztonságot adnak számára. Ha ezt rendszeressé teszitek, ez segíti az elsődleges kötődés kialakítását.

Amikor gyermeked már segítséggel tud ülni, akkor kis kezeit megfogva ritmusra tapsoltathatod, - Tapsi, tapsi mamának… Amikor már biztonságosan ül, akkor következhetnek a lovagoltatók – Hóc, hóc katona…, vagy Hőc, hőc katona…, ki hogyan ismeri, a láblógatók, -Lóga lába lóga…, a cirógatók,- Ciróka, maróka…, a csiklandozók, - Kerekecske, dombocska…, a kézmozgatók, - A csip- csip csóka…, ökölütögetők, - Töröm, töröm a mákot… Nagyon ismert, régi altató – A tente baba, tente… De egy modernebb változat Brahms Bölcsődala, a Csendes álmot jó éjt is elaltatja gyermekedet. Nekem ez is bevált, sok gyermekjátékban is ez szól.

Merj önfeledten játszani gyermekeddel már a pocakodban is, és születésétől kezdve folyamatosan A mondókáknak, egyszerű gyerekdaloknak fontos szerepük van gyermeked beszédfejlődésében akkor is, ha még nem érti pontosan a szöveget. De fejlesztik a memóriáját is, hiszen megismeri őket, amikor újra hallja, a mozgáskoordinációját is, és ismerkedik a testével is.

Én az izgő-mozgó gyermekemnek sokáig énekeltem pelenkázás közben is, mert így nyugton maradt. Kedvence a Zsipp-zsupp és a Süss fel nap volt. Az ne zavarjon, ha szerinted nincs jó hangod, nem ez a lényeg, hanem a kettőtök között létrejövő kapcsolat, az egymásra figyelés.

7-8 hónapos gyermekednek már mesélhetsz kartonkönyvekből, amelyekben háziállatok vannak. Ekkor még a gyerekek nem tudnak lapozni, de már érdeklődnek a képek, a könyvek iránt, és ezeket nem tudják eltépni. Ezért jók a fürdős könyvek is. Érdemes először olyan állatokkal kezdeni, amelyeknek a hangját is tudjátok utánozni, mert a legtöbb gyermek eleinte szótagokat mond. Erre a vau-vau, mek-mek, be-e, háp-háp, csip-csip, és a többiek nagyon alkalmasak. Egyszerű mondatokkal mesélhetsz is a képekről. Ebből lesz majd a mesemondás, amit tőled fog megtanulni.

Én először mindig az élőhöz hasonló megjelenésű és színű állatot mutatok a gyerekeknek. A Milka csoki lila tehene, és a húsvéti lila nyuszi, okozhat majd némi bonyodalmat a gyermeked fejében. De, ha tudja a valóságot, akkor könnyű lesz majd neki elmagyarázni, hogy a csokin csak egy mesebeli figura van.

Kétéves kortól kezdenek a gyerekek önállóan lapozni a könyvekben. Arra azért számíts, hogy néhány el fog szakadni, de ez a gyakorlás ára.

Ugyanígy taníthatod meg a kürülöttetek lévő tárgyak neveit is. A kicsi fokozatosan fedezi fel a világot a te segítségeddel.

De ne feledkezzünk el az apákról sem. Nekik ugyan ilyen fontos szerepük van a gyermek fejlődésében. Szerencsés, ha egyre jobban bekapcsolódnak ezekbe a közös játékokba.