Elsős lett a gyermekem!

Az iskolakezdés nagy változás minden gyermek és család életében. Főleg akkor, ha a gyermek az első osztályt kezdi. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Molnárné Tóth Ágnes tanítónőnek már nagy gyakorlata van a 6 évesek iskola kezdésének támogatásában. Közösen fogalmaztunk meg néhány tanácsot ezzel kapcsolatban.

-Legyen a gyermeknek és a családnak közösen kialakított napirendje. Fontos, hogy a kialakításban a gyermek is vegyen részt és életkorának megfelelően, neki is legyen döntési joga. Például vacsora előtt tesz rendet a szobájában, vagy utána.

-A gyermek tudjon köszönni, bemutatkozni felnőttnek és gyereknek egyaránt. Tudja a nevét, hol lakik, hogyan hívják a szüleit, hány éves, kik a testvérei. (Ezeket az adatokat biztonsági okokból is célszerű minél előbb megtanítani a gyermeknek.)

-Legyen önálló az öltözködésben, tisztálkodásban és az önkiszolgálásban.

-Ismerje meg a saját felszerelését, ruháit. Ez azért fontos, hogy a gyermek könnyen és gyorsan össze tudjon pakolni a tanítás végén, tornaórára át tudjon öltözni, (a kislány a hosszú haját össze tudja gumizni), és ne maradjon le a többiektől. A fogason megtalálja a saját ruháit, így nem fogja elhagyni sem őket. Ehhez jó módszer, ha a gyermek, otthon segít kiválogatni és elpakolni a saját ruháit, este egy székre önállóan előkészíti a másnapi ruháit.

-Sokszor elhangzik az a mondat az elsősöktől, hogy: - Anya nem pakolta be!

Persze először közösen, szülői segítséggel jó bepakolni a táskába a következő napra szükséges könyveket és füzeteket a megrajzolt órarend szerint. De néhány hét múlva már a gyermek önállóan tegye ezt. Szokja meg, hogy ez az ő dolga és felelőssége. Ez növelni fogja a feladattudatát és az önbizalmát.

-Szerencsés, ha a gyermek ki tudja fújni az orrát. Ha ez még nem sikerül neki, szokjon rá, hogy papírzsebkendővel megtörli az orrát, ha náthás. Mindig legyen saját papírzsebkendője.

-Mosdóhasználat. A WC- használat utáni teendőkben az óvodában segített a daduska néni. Az iskolában ezt önállóan kell megoldani a gyermeknek. Hasznos a nedvestörlő használatára megtanítani, és bekészíteni a táskájába.

- Tudjon önállóan étkezni! Hat éves korban késsel és villával kell enni. A menzán erre szükség is lesz. Sok gyerek azért marad éhes az iskolában, mert nem tudja használni a kést, kézzel viszont már nem lehet megfogni a húst. Ezért inkább azt mondja, hogy nem szereti és éhes marad.

- Elboldoguljon a cipzárakkal, patentokkal, a csatokkal a táskáján és a ruháin, be tudja gombolni a ruháit, és be tudja kötni a cipőjét. Ezek mindegyike bonyolult feladat, több képesség összehangolt működése szükséges a jó kivitelezéshez.

-Tudja rácsavarni vagy rápattintani a kulacsára, vagy a vizes (teás) üvegére a kupakot, és a helyére tenni a táskájában. Nagy baj, ha a füzetek és könyvek eláznak egy ilyen hiba miatt. Ezért válasszuk a gyereknek legbiztonságosabb megoldást.

-Tudjon ceruzát hegyezni és a tolltartójában rendet tartani. Ez fontos a zökkenőmentes órai munkához, hogy ne maradjon le.

-Megértse, amit a tanító mond. Ehhez megfelelő szókincsre és beszédértésre van szüksége a gyermeknek, amihez rengeteg gyakorlófüzet áll rendelkezésre, hogy a gyermekek fejlődni tudjanak. 

-Fontos a problémamegoldó gondolkodás, ami sok gyermeknél hiányos. Vannak szülők, akik túlságosan óvják és védik a gyermekeiket, és mindent megcsinálnak helyettük. Persze a legnagyobb jó szándékkal teszik mindezt, de a gyermeknek önállóan is kell tudni problémákat megoldani. Egyedül is rá kell jönnie a megoldásra. Vagy türelmetlen a szülő az időhiány miatt, és nem várja ki, hogy a gyermek megoldja a problémát.

A szülő is tudja támogatni, segíteni a gyermekét, ha szükséges, de amit már tud, abban hagyni kell önállóan cselekedni. Akkor is, ha ezt kicsit lassabban teszi, mint ahogy mi szeretnénk.

-A gyermek tudjon kapcsolatot kialakítani a saját kortársaival, kompromisszumot kötni, és alkalmazkodni.

A csapat szélén is jobb lenni, mint a csapaton kívül. Ehhez sokat kell vinni őt gyerektársaságba az iskolán kívül is, (játszótér, kézműves foglakozások, sportolás). Meg kell beszélni vele az itt történteket, az esetleges konfliktusokat.

-Szabad hibázni, és újra próbálkozni. Ebben segítenek a társasjátékok. Fontos, hogy a gyermek korának megfelelő társasjátékot válasszunk. Játék közben edződik a kitartása, megtanulja, hogy szabályok vannak, várni kell, időnként vissza is kell lépni, és nem csak a cél, a győzelem a fontos, hanem az addig megtett út is. Játék közben is érezze jól magát, és dolgozza fel, ha nem ő győz.

Fogadja el a szülő, hogy jó esetben változik a prioritás. A tanító néni szava lesz a meghatározó a gyermek számára. Ez ebben a korban így van jól. Ha a szülő pozitívan nyilatkozik a gyermeknek az iskoláról és a tanítóról, akkor ezzel erősíti őt. Egyre fontosabb lesz a kortárscsoport véleménye is.

Reméljük, a felsorolt néhány tanács hasznos lesz a gyermekeknek és a szülőknek is!

Kisné Hamar Mária nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus

Molnárné Tóth Ágnes tanítónő